2.évad,8.rész-Sportos délután

A kanapé.Sokaknak eléggé kényelmetlen,de amikor a szerelmeddel fekszel ott,úgy,hogy ő a hátad mögött van miközben derekadat átkarolja,néha nyakadat csókolgatja,akkor érzed igazán,hogy ott a legerősebb a kapcsolat.
-Ha valaki egy nap azt mondja,hogy a legjobb barátommal jövök össze kiröhögtem volna-szólalt meg.Lassan felé fordultam és láttam,hogy a szeme le van hunyva,közben édesen vigyorog.
-Én talán elhittem volna-mondtam.Egyik szemét kinyitotta,majd másikat is.
-De valdd be,hogy azért vicces lett volna-Ült rá csípőmre.
-Egy kicsit-vontam vállat.Lassan lehajolt és egy puszit nyomott homlokomra.Felállt rólam,majd engem is felhúzott.
-Öltözz fel,elmegyünk teniszezni-kacsintott rám.Elmentem mellette,de akkor rácsapott fenekemre.Visszafordultam felé,mire ő kacsintott egyet és elment a konyhába.Felöltöztem sportosan,mire végeztem Harry is feljött.A pulton hagytam a vizet,míg átöltözöm be tudod hozni a garázsból a teniszütőket?-nézett rám bociszemmel.Elindultam le a garázsba.Próbáltam levenni a polcról.de nem ment.-Most komoly?-nevetett fel az ajtóból Harry,majd egy laza mozdulattal levettte,míg én lábujjhegyről sem értem el.-Na gyere manó-mondta,majd elindultunk ki.
-Teniszpálya-
-Mehet törpe?-cukkolt,majd meglendítette kezét.Egy laza mozdulattal ütöttem vissza,de Harry kicsit elmérte,így olyan nagyot ütött vissza,hogy kiment a pályáról.
-Enyém a pont-kacsintottam rá,mire megforgatta szemét.
----
-Nyertem!-kiáltottam boldogan.Harry durcázva eldobta ütőjét,majd leült a fűbe és keresztbe tette karját.Ilyenkor nem hasonlít egy bandavezérre.Így olyan mint egy kis 3 éves,aki nem kapta meg a kisautót amit kért.Leültem vele szemben és rámosolyogtam.Gorombán nézett,majd elfordította fejét.-Akkor ma külön alszunk-vontam vállat és lefeküdtem a fűbe.Hirtelen csípőmre ugrott és megcsókolt.
-Szeretlek-motyogta.-És nem alszunk külön-mondta vigyorogva.

2.évad,7.rész-Végre otthon

Jó érzés azt látni,hogy a barátod itt van veled éjjel-nappal,vigyáz rád,figyeli hogyan gyógyulsz meg.Ez az igazi szerelem.

-3 nap múlva-

Lassan húzom be a sporttáska cipzárját.Harry mindjárt kijön a fürdőből és már indulhatunk haza.Nyílik az ajtó és meglátom kecses lábait  amit egy fekete csőnadrág és a szexi felsőtestét amit HIPSTA PLEASE feliratú pólója takar.Haját egy zöld hajpántal kötött hátra.Egyszerűen tökéletes.-Indulhatunk?-kérdezte mosolyogva,majd saját sportáskáját hátára dobva megindult az ajtó felé.

-Otthon-

-Istenem,végre otthon vagyok!-mentem be az ajtón.Leraktam a sporttáskát a nappaliban,majd a konyhába mentem.Egy pohárba öntöttem vizet,majd megittam.

-Miért nem mondtad,hogy szomjas vagy?Bementünk volna a büfébe venni valamit-jött be Harry.

-Akkor még nem voltam-mondtam vállat vonvaMegfordultam,majd szembe találtam magam Harryvel.-Kipakolunk?-kérdeztem.

-Ühüm-motyogta,majd lassan felsétált,én pedig utána.Az ágy még mindíg ugyanúgy állt,ahogy hagytuk.Sóhajtva megráztam a fejem,majd elkezdtem kipakolni.-Sajnálom Lou,az én hibám-jött mellém Harry és ő is a cuccait tette bele a szekrénybe.

-Dehogy a tiéd-álltam fel,lassan ő is felállt.-Én aggodalmaskodtam ennyit-mondtam,majd lassan közelebb húzódva megcsókoltam...

2.évad,6.rész-Elfelejtettelek

Néha az álmok valóra válnak.Néha...De ha ez az álom valóra válik az életem pocsékba megy...
-Uram!Kérem keljen fel!-szólítgatott egy nő.
-Fent vagyok-motyogtam,majd kinyitottam a szemem.Ránéztem a nőre,aki cukin mosolygott.-Meddig marad?-biccentettem Louis felé.
-3 nap-mondta.-Feküdjön a másik ágyba.Nyugodtan itt maradhat ebben a 3 napban-mondta.
-Köszönöm-mondtam,majd felálltam.
-Soha nem láttam ennyire jó és ragaszkodó barátokat-mondta mosolyogva,majd kiment.
-Csakhogy mi ennél többek vagyunk-mondtam,majd egy puszit nyomtam homlokára.Befeküdtem a mellette lévő ágyra és elnyomott az álom.
-Louis-
A napfényre keltem.Harry a mellettem lévő ágyban szuszogott.Hirtelen kinyitotta szemeit,rámmeredt álmosan.Hirtelen  elmosolyodott.Felállt,lassan közelebb jött és megcsókolt.-Furcsa volt nélküled-suttogtam.
-Nyugi.3 napot leszel bent.Mind a 3 nap itt fogok aludni-vigyorodott el.-Lemegyek enniért és hazamegyek a cuccainkért-puszilta meg homlokom majd kiment.Olyan negyed óra múlva kopogtak
-Tessék?-szóltam ki.Bejött.De nem az akire számítottam.-Eleanor-morogtam.
-Hallottam mi történt-jött közelebb.-Ugye jól vagy?
-Jól voltam amíg nem voltál itt!
-Miért mondod ezt?Elfelejtetted mennyire jó pár voltunk?
-Igen,elfelejtettem.És téged is elfelejtettelek!
-Helló-jött be boldogan Harry.-Hát te?-tette fel a kérdést mikor meglátta Elt.
-Már megyek!Ha ennyire nem akarsz visszakapni akkor nem foglak keresni!-mondta,majd kiviharzott.
-De nem bírom-mondta Hazza fintorogva,majd felém nyújtotta a kávét.-Ugye nem csókolt meg?-kérdezte.
-Dehogy!
-Mert azt csak én tehetem meg-mondta,majd lassan megcsókolt.

2.évad,5.rész-Vigyázni fogok rád

A Kórház.Valaki szerint egy örömhely,mivel itt mentették meg az életüket.Valaki szerint csak egy hely,ahol öregek,betegek fekszenek.Szerintem pedig egy undorító hely.Hogy miért is?Mert a szerelmem ott lebeg élet és halál között,de egy árva szót nem tudnak kiszólni már vagy 3 órája.
-Nyugi Hazza.Biztos jól van-teszi vállamra kezét Niall.
-De mivan ha meghal?-kérdeztem számat rágva.
-Nem fog meghalni.Ennyire fontos számodra?-kérdezte Zayn kezét vállamra téve.Bólintottam 3-mat.Hirtelen kinyílt az ajtó.
-Louis Tomlinson ismerősei?-tette fel a kérdést az orvos.
-Igen-álltam fel.
-Nos Mr.Tomlinsont sikerült megmenteni.Egy kisebb szívrohamot kapott,ami ennyi éves korban eléggé fura-simította meg állát.-Bemehetnek hozzá,de ne hergeljék fel őt-mondta,majd elment.
-Haver,menj be,mi hazamegyünk-mondta Liam,majd elmentek.Lenyomtam a kilincset és bementem.Ott feküdt csukott szemmel.Sápadt volt,csak gyors levegővételét és a gépek sípolását lehetett hallani.Odamentem az ágyhoz,leültem a székbe és néztem őt.
-Sajnálom Louis-suttogtam könnyeimmel küszködve.Lassan elmosolyodott,kezemet amit övére kulcsoltam lassan megszorította.
-Semmi baj Harry,örülök hogy itt vagy-mondta.Lassan felálltam és megcsókoltam.Nem mozdította meg a száját,egyszerűen nem volt ereje.-Ne hagyj itt-susogta mikor elváltam tőle.
-Nem foglak.Itt leszek veled-mondtam.Kinyitotta szemeit,rámmosolygott,majd egy apró puszit nyomott a számra.-Aludj csak-húzódtam el.Leültem a székre,majd hallgattam egyenletes szuszogását.-Vigyázni fogok rád,ígérem-mondtam,majd a fejemet hátra döntöttem a székben.

2.évad,4.rész-segíts

Elment.Már vagy 6 órája,hogy Harryt egyszerűen nem tudom elérni.
Nem tudom miért utasítottam vissza.Vágyom rá,én mégis nemet mondtam.
*visszaemlékezés*
-Harry ne!-szóltam rá mikor már nyakamnál járt.
-Miért?-húzta el fejét.
-Mert nem akarom,együnk,majd megnézünk egy filmet!-mondtam.Komor arcal végigmért,majd sarkon fordult és elment.Szép volt Tomlinson!
Egyszerűen nem tudom hol van.Felhívtam pár haverját,ők se tudják.Nem értem miért csinálja ezt.Egyszer nem akarok vele lefeküdni.Egyszer,akkor is felhúzza az orrát...
-Harry-
-Aggódik érted!Már Liamet is hívta!-mondta Niall,majd beleivott sörébe.Mikor Louis elutasított eljöttem onnan.Idejöttem a srácokhoz,onnan pedig a Dark nevű Pub-ba.Eléggé szépek itt a csajok.Harry!Téged otthon várnak!
-Nem érdekel!Szenvedjen!-mondtam,majd felálltam és kértem egy Tequila-t.Sorra ittam őket,majd képszakadás.
-Louis-
Egyszerűen nem tudom elérni!Tudom,hogy Liamékkal van,de még ők se mondják el hol!Nem várok már rá!Felmentem a szobánkba,majd lefeküdtem.Pár perc múlva a szívemnél éreztem valami fájdalmat.Még egyszer tárcsáztam Harryt.-Mondjad szívem!-szólt bele.
-Segíts-motyogtam,majd minden elsötétült.
-Harry-
-Segíts-susogta,majd lerakta.Azonnal kijózanodtam.Futottam hazáig,szinte kiköptem a tüdőm.
-Louis!-ordítottam beérve a házba.Felmentem a szobánkba.Ott feküdt,nem mozdult.-Louis-suttogtam...
SAJNÁLOM,HOGY ILYEN RÖVID LETT!!:(

2.évad,3.rész-Nem akarlak elveszíteni

Hihetetlen számomra,hogy Eleanor felbukkant.Nem tudom és nem is akarom elhinni.Változott a 2 év alatt.Sokkal vékonyabb lett.A lábain csak csont és bőr látható.Ha nem ismerném anorexiásnak hívnám.Ahogy felnézek a kanapé fejtámaszáról Harry csillogó szemeit látom meg,kacér mosolyát.Keze derekamon pihen,a TV halkan szól.Meghitt pillanat...lett volna.

-Főnök!-jött be 2 izomagy.Azonnal felpattantunk,én a konyhába mentem,Harry pedig eléjük sietett.Nem bírtam ki,hogy ne hallgatózzak.

-Megint nem sikerült-mondta a vékonyabbik,kicsivel alacsonyabb.

-Mi az,hogy már megint nem sikerült?!Nem értitek,hogy bánthatja Louist?!-ordította.Mi?

-Sajnáljuk főnök-motyogta a magasabbik.

-Folyton csak ezzel jöttök!Tünés a házamból!-ordította,a 2 férfi pedig kifutott a házból.Az ajtó felé fordult ahol én álltam.Tudtam,hogy észrevett,de akkor is gyorsan odafutottam a pulthoz.-Tudom,hogy hallgatóztál-lépett mögém.

-Mi ez az egész Harold?-fordultam felé.

-El akarnak venni tőlem.Selena új bandát indított.Bosszút tervez,aminek a fő célja az,hogy elraboljanak-mormogta lassan,szinte csendesen.

-Mi?-motyogtam.Szemem megtelt könnyel.Harry ezt látta.Lassan kinyújtotta karját,közel húzott magához.

-Nem fogom engedni,hogy elvigyenek.Ne sírj kérlek-suttogta fülembe.

-Nem akarlak elveszíteni!-zokogtam.

-Nem fogsz.Mindíg itt leszel velem,nem vihet el tőlem senki.És aki elvisz az halál fia/lánya-mondta majd lassan megsimította arcom.

-Szeretlek-mondtam szemébe nézve.

-Én is téged.Mindennél jobban-motyogta,majd lassan ajkait enyémekre nyomta.Amint nem kaptunk levegőt elváltunk,homlokát enyémnek döntötte.Hirtelen kordult egyet a hasa.Kuncogva húzódtam el és nyitottam ki a hűtőt.-Ne röhögj!Dél van!-mondta,majd amint meglátta a makarónit kivette kezemből és magához húzott.-Most másra éhezem!-nyammogta számba...

2.évad,2.rész-Senki nem vehet el tőlem

Éreztétek már azt.hogy amikor felkelsz egy kezet érzel a derekadon,a szerelmed kezét,aki apró csókokkal hinti be arcod,jelezve ezzel,hogy ő már fent van?Ma is ez történt.
-Kelj fel édes-motyogta fülembe.Morgással adtam tudtára,hogy én aztán nem kelek fel.-Ha tudtam volna,hogy ennyire lefársztalak este talán nem tettem volna ennyi mocskos dolgot-mormogta.Vigyorogtam az emlékképeken,egy ideig szerintem egyikünk se felejti el,se a szomszédok.-Kelj fel,éhes vagyok-mondta,majd egy hirtelen mozdulattal kihúzta alólam a takarót,minek következtében a földre estem.Szitkózva tápázkodtam fel.Harry vigyorogva feküdt,kezével állát támasztotta.Mérgesen ránéztem,majd letrappoltam a konyhába.
-Harry-
Ahogy Louis letrappolt úgy hervadt le a mosoly az arcomról.Ezt megcsináltad Styles.Hirtelen rezegni kezdett a telefonja.Lassan feláltam,majd megnéztem a telefont.
Küldő:Ismeretlen,09:58
Figyelj Louis.Eleanor vagyok.Tudom sok év eltelt azóta a nap óta,de én el tudtam felejteni a múltat.Remélem te is.Nem kezdhetnénk újra?Hiányzol.
Fintorogva csuktam le a telefont.Idegesen sétáltam le Louis után.-Keres az exed-morogtam majd az éppen falatozó BooBear elé dobtam a telefonját.Háta megfeszült ahogy felbontotta az SMS-t.
-Hogy volt képed megnézni a telefonom?-hangja egyre hangosabb vol ahogy felállt és közeledett.
-Csak láttam,hogy ismeretlen küldte,gondoltam belelesek-vontam vállat.
-Az az én tulajdonom!
-Ne csináld már Lou-mondtam majd lassan közelebb húztam.
-De csinálom Harry.Öregebb vagyok mint te,ellent tudok neked állni-mondta,hangja meg-megremegett ahogy kezemet hasán vezettem végig.
-Oh,tényleg?-húztam fel szemöldököm.Lassan közelebb hajoltam nyakához,csókokkal leptem el a kedvenc területét.Halk sóhajokat hallatott,majd amint szívni kezdtem gyenge pontját sóhajai kisebb nyögésekké torkollottak.
-Harry kibaszottul nem tudok neked ellent állni-motyogta.Vigyorogva húztam el fejemet.Kezemet lassan arcára tettem,majd megcsókoltam.Ekkor csengettek.Morogva húzódtam el,majd néztem ahogyan Louis felvesz egy alsót és abban nyit ajtót.
-Louis-
Amint kinyitottam az ajtót vissza is akatam csukni.-Mit keresel itt?-kérdeztem dühösen.
-Szeretlek-mondta.
-Akkor is szerettél Eleanor?-kérdeztem,majd láttam,hogy lesüti szemét.-Erre gondoltam.Viszlát örökre-mondtam,majd becsuktam az ajtót.Bementem a nappaliba ahol édesen vigyorgó szerelmemet találtam.-Hallgatóztál?-tettem fel a kérdést.
-Senki nem vehet el tőlem-mondta komolyan,mégis édes mosollyal arcán...

2.évad,1.rész-2 év

Sziasztooooooooook:)

Igen,lesz 2. évada a blognak:) Ugye a OneShot folytatása lesz ez az évad,amiben ugye Harryék NEM haltak meg:) Ez is szintén 50 részes lesz,remélem pár régi olvasó visszatér,de az újakat is szívesen látom:).Ez egy rövidebb rész lett,amolyan prológus féle.xx

*2 év múlva* 

2 év.2 éve Lottie nincs velünk.Harryvel még azóta is együtt vagyunk.Sajnálatos módon a Maffia ügy még mindíg létezik,néha ezért eléggé csúnyán összekapunk.Persze mindíg én vagyok az aki megbocsájt.Nem tudok nélküle élni.Ha összeveszünk mindíg én alszok a vendégszobában,de ott nem az igazi.Nem érzem a karját,ami átölel,nem érzem szuszogását,nem érzem teste melegét,nem érzem azt ahogyan arcon puszil ha lefekszünk az ágyba,vagy ha felkelünk.De a mi kis szerelmünk nem maradt titokban.Az egész banda tudja,ez nem lenne gond,de a másik bandák is,ami nem vet jót Harryre...

-Mi az,hogy nem tudtátok elkapni?!-hallom Harry üvöltését.Az a rekedt,selymes hang most nem tud megnyugtatni.Tudom,hogy valami gond van.

-...

-Nem érdekel a kifogásotok!Ha mégegyszer elszúrjátok nektek vége!Világos?-ordította,majd egy ajtócsapódás után csend lett a házban.Kifújtam a bent tartott levegőt,majd lementem a konyhába.Ott állt a pultnál,kezei szinte elfehéredtek úgy szorította.Lassan közelebb sétáltam,kezemet derekára tettem,lassan lábujjhegyre ereszkedtem-1 fejjel magasabb-majd egy csókot nyomtam nyakára.Libabőrös lett érintésemtől-Tudtam hol van a gyenge pontja,azt hintettem be csókokkal nyugtatásképpen.Lassan kezeimet elvette derekáról,elé húzott majd közelebb nyomult.A pult és Harry közé kerültem.-Ezek csak felhúzni tudnak-morogta nyakamba.

-Hallottam,nyugodj meg-suttogtam fülébe.

-Szeretlek-mormolta,majd csókokat nyomott nyakamra.

-Én is téged-mondtam.Elszakadt nála a cérna.Mohón kapott ajkaim után alig tudtam beazonosítani mit is csinál.Lassan elkezdtem tolni az emelet felé...