2.évad,37.rész-Harry Szemszöge

Heeeey!Megjöttem Harry szemszögével,remélem mindenkinek tetszeni fog.És igen.2 év után végre sikerült áttálítanom a megjegyzéseket,így azok is tudnak kommentelni akiknek nincs Google fiókja:).xx
Próbáltam csendesen kinyitni a fürdőszoba ajtót.Este 11 van,épp aludni készülünk.Holnap megyünk a ruhapróbára,ideges vagyok miatta.Louis a tükör előtt állt és hasát bámulta.Nem tudom miért hiszi azt,hogy kövér.Hiszen tökéletes!Kicsit közelebb húzódtam és megláttam kisebb vágásokat oldalán.Kiléptem a fürdőből.Pólóját azonnal lehúzta.Odaléptem hozzá.Próbálta minél lejjebb húzni de egy rántással fel húztam.Több vágás is volt oldalán.
-Louis az Istenért!-kiáltottam és elengedtem.Szipogva lehajtotta fejét-Ne csináld ezt!Miért nem tudod megérteni,hogy remekül nézel ki?-dühöngve csapkodtam.Felém fordult és zokogva megszólalt.
-Ronda vagyok Harry!-próbáltam megérteni szavait.
-Saját magadnak hazudsz-mondtam szemeibe nézve.Közelebb léptem és magamhoz húztam-Baby,nyugi-súgtam fülébe.Szorította hátamat.Féltettem,nagyon.
-Harry-szipogta.Haját kezdtem simogatni-Undorodom magamtól-újra zokogni kezdett.
-Gyere-felkaptam ölembe.Lábait derekamra kulcsolta.Lefektettem az ágyra és mellé feküdtem.Azonnal felém fordult,fejét nyakamba fúrta-Ne csináld ezt mégegszer,jó?-súgtam fülébe.Kezemet oldalához vezettem és simogatni kezdtem.

Csendes motoszkálásra ébredtem.Kezemmel próbáltam kitapogatni Louist,de nem találtam.A tükör felé fordultam és ott volt-Harrynek tökéletes vagy,nem fog elhagyni.Ő szeret-mormolta magának miközben boxerben ácsorgott.Mögé lopóztam és átkaroltam.Nyakába pusziltam.Megfordult karjaimban.
-Szeretlek Lou-mondtam szemeibe nézve.Apró mosoly húzódott ajkaira.
-Én is téged Bongyi-ajkai szélesedtek a becenév után.Tudta,hogy utálom ezt a nevet.Mérgesen ránéztem és kiöltöttem nyelvemet.Elfordultam tőle és kiléptem a szobából.Elszámoltam háromig,de nem jött utánnam.Furcsa.Ilyenkor mindíg utánam rohan és agyon csókol.Visszanéztem a szobába.Ott állt,lehajtott fejjel-Nem vagy neki elég jó-mondogatta.Odarohantam hozzá és megöleltem.Zokogni kezdett.
-Louis!Nyugi!Itt vagyok,jó?Nem megyek el!-súgtam fülébe.Zokogása csillapodott.Elhúzódtam és szemébe néztem.Remegő ajkaira apró puszit nyomtam-Lemegyünk enni egy kicsit,aztán elindulunk.Te is fogsz enni egy kicsit,rendben?-kérdeztem.Aprót bólintott.Ahogy elindultam lába megingott.Felkaptam ölembe.Kezeit nem csavarta nyakam köré,nem bírta.Fejét mellkasomba nyomta-Tudtam,hogy ez lesz-súgtam.Leültettem egy székre.Szemeit nem bírta nyitva tartani.Elé tettem minden édeset és szólítgatni kezdtem-Louis!Maradj velem-súgtam.Ajkait résnyire kinyitotta.Kicsit lejebb húztam alsó ajkát és belécsúsztattam az édességet-Harapj kicsim-súgtam neki.Bő 15 perc alatt sikerült megetetnem.Nem nézett ki annyira rosszul mint az elején.Beültettem a kocsiba és elindultunk.
-Harry,ugye segíteni fogsz?-kérdezte.Rá emeltem tekintetem,majd vissza az útra.
-Minden megteszek azért,hogy végre elfogadd magad.Hidd el-mondtam,kezemet combján lévő tenyerébe csúsztattam és összekulcsoltam ujjainkat...